Megérkezett az Európai Egészségügyi Adattér. Mit jelent ez az idősotthonok számára?
2025. március 26-án hivatalosan hatályba lépett az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) rendelete. Ez az elmúlt évek egyik legjelentősebb uniós egészségpolitikai jogszabálya, és a hatása messze túlmutat a kórházakon és kutatóintézeteken. A tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézmények, köztük az idősotthonok, szintén a hatálya alá tartoznak (European Commission, 2025).
A rendelet meghatározza, hogyan kell az elektronikus egészségügyi adatokat létrehozni, megosztani és hozzáférhetővé tenni az EU-ban. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ellátók által keletkeztetett egészségügyi adatoknak elérhetőnek kell lenniük a betegek számára, és tagállamok között is átadhatónak. Az idősotthonok esetében ez annyit tesz, hogy a dokumentációs rendszereiknek interoperábilis, digitálisan strukturált egészségügyi nyilvántartásokat kell előállítaniuk. A papíralapú naplók és a különálló táblázatok nem fogják teljesíteni ezt a követelményt.
Az ütemterv nem azonnali, ami egyszerre megnyugtató és kockázatos. A legtöbb kötelezettség a hatálybalépés után négy évvel kezd érvényesülni, vagyis az első nagyobb megfelelési határidő 2029 márciusa körül lesz. Addig több mérföldkő is van: minden tagállamnak 2025 júniusáig ki kell jelölnie a Nemzeti Digitális Egészségügyi Hatóságot, az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek gyártóinak pedig 2026 januárjáig kell tanúsíttatniuk termékeiket interoperabilitás és biztonsági megfelelés szempontjából (EY, 2025). A határokon átnyúló adatcsere első prioritásos kategóriái a betegösszefoglalók és az e-receptek lesznek. A gondozási dokumentáció kategóriái későbbi fázisokban következnek. A várakozás kockázata az, hogy az intézmény-specifikus kötelezettségek esedékessé válásakor beszűkül az átállásra rendelkezésre álló idő. Akik most kezdenek felkészülni, akár fokozatosan is, könnyebb helyzetben lesznek.
A magyar idősotthonok számára az EHDS a meglévő nemzeti követelményekre újabb réteget rak. Az EESZT rendszere már most előírja bizonyos elektronikus egészségügyi nyilvántartások benyújtását, a KENYSZI pedig strukturált szociális ellátási jelentéseket követel meg. Az EHDS nem váltja ki ezeket a rendszereket, de megköveteli, hogy az általuk tárolt adatok uniós szintű interoperabilitási szabványok szerint legyenek formázva és hozzáférhetővé téve. Azokra az intézményekre, amelyek már a nemzeti jelentési kötelezettségek időben történő teljesítésével is küzdenek, további nyomás nehezedik, hogy dokumentációs infrastruktúrájukat egy új alapszintre hozzák. A Kennedys Law szerint a rendelet széleskörűen vonatkozik az egészségügyi szolgáltatókra, az elektronikus egészségügyi nyilvántartó rendszerek gyártóira és minden olyan szervezetre, amely az EU-ban egészségügyi adatokat kezel (Kennedys Law, 2026).
Mit jelent a felkészülés a gyakorlatban? Kezdjük a meglévő dokumentáció auditjával: mi digitális, mi papíralapú, és hol vannak a hiányosságok. Ezután nézzük meg, mit tudnak valójában a jelenlegi rendszereink (legyen az EESZT-hez kapcsolt vagy önálló) strukturált adatexport terén. És kezdjünk beszélni a szoftverszállítóinkkal az EHDS-készültségről. Ha a jelenlegi eszközeink nem képesek interoperábilis nyilvántartások előállítására, az idő már most sürget, hogy olyat találjunk, ami igen.
Az EHDS nem büntetés. Egy olyan egészségügyi adatinfrastruktúra kiépítésére tett kísérlet, amely határokon átívelően működik, javítja az ellátás folytonosságát, amikor lakók intézmények között költöznek, és nagyobb kontrollt ad a betegeknek saját adataik felett. Azoknak az intézményeknek, amelyek korán megkezdik az átállást, ez egyben lehetőség is arra, hogy rendbe tegyék a régóta megérett dokumentációs gyakorlatukat.
Ha az Ön intézménye olyan dokumentációs rendszert keres, amelyet a magyar nyilvántartási megfelelés és az uniós interoperabilitás figyelembevételével terveztek, ismerje meg az AltiCare megközelítését.
Sources:
